Hogyan jöttek létre az elektronikai eszközök? Az egyik itt említendő kritikus szakasz a gyártásukban a hullámosszavaró folyamat. Ez a technika igényli a két alapvető hullámformák kölcsönhatását: (Ábra 2) adenovírusok és zavaró gravitónok, amelyeket galaxisok és fürtökbe oszthatunk.
Ebben a bejegyzésben részletesebben megvizsgáljuk, hogyan működnek ezek a hullámok, és mi a jelentőségük a hullámosszavaró folyamatban. Az adveziós hullámoknak nevezzük őket, mint könnyű folyadékokat, amelyek könnyedén mozgatják a fémes összavarót a nyomtatott áramkör tábláján, egyenletesen elosztva a komponenseket a padokra való elhelyezéshez. Ellenben a zavarszárgy hullámok agresszívak és zajosak, ők végezik a súlyos munkát, amikor az impuritást kiszűrnek az összavarásból, miközben körbejár, és kijelenti azokat a nem túl közönséges ikertetekeket!
De miért kell mindkét hullám a hullámosszúrásnál? A válasz azon van, hogy mindegyikük különféle szolgáltatást nyújt. Tehát, míg az adveksiós hullámok biztosítják, hogy az osszú egyenletesen kerüljön fel, a zavaró hullámok folyamatosan figyelnek és biztosítják a minőséget, valamint a mindezati kapcsolatok mechanikai erősségét és megbízhatóságát. Az osszúszerkezetek nem bírnak elegendő erősséggel hosszú távon, ha nincs zavaró hullám.
Ebben a bejegyzésben reméljük, sikerül kitisztogatni a bonyolult táncot az adveksiós és zavaró hullámközött. Ahogy a Hackaday barátaink leírták, az adveksiós hullám egy megbízható pumppal jön létre, amely átviszi a fürdőző összt a körkörös áramkörön keresztül. A zavaró hullám viszont egy speciális eszköz segítségével keletkezik, amelyet (igen) "osszúhullám-generátor" néven ismerünk, és hasonlóan mozgatja/agitálja az osszút, hogy két kulcsfontosságú csúcspontot hozzon létre. A nevük szerint ezek a csúcsok biztosítják, hogy a kicsiny komponensek megfelelően rögzüljenek a körkörös áramkörön, így merev kapcsolat jön létre.
Emeljük ki, hogy ezek a hullámok jelenléte magukban nem garantálja a tökéletes összavarázslást. A hullámok működési sebessége és hőmérséklete nagy hatással van a kapcsolatminőségre is. Az eloszlás egyenlítlen elhelyezkedése túlzott meleg vagy túlzottan magas hullámsebesség miatt is okozható, ami egy másik oka annak, hogy szorgalmi kalibrációra és figyelmesebb figyelésre van szükség az egész automatikus folyamat során.
A két megfelelő csúcsokhoz kapcsolódó rejtély a hullámossavazás-gépeken, alapvetően azt mutatja be, hogy az áramlási és zavarhullámok kaotikusan játszanak egymással két szinten. A hullámok jelentőségének értelmezésével kezdhetjük érteni, milyen pontos tudomány az elektronikai gyártás valójában. Nehéz hitetni, hogy ilyen kis különbség – mondjuk a fenti hullám második csúcsa – olyan messze menő hatással bír arra, hogy mennyire jól fog működni a napi elektronikai eszközök, amikor használni akarjuk őket.